Platon

Sok állatjogi aktivista csupán a házi kedvencek érdekében emeli fel szavát. De a valódi állatvédelem nem ezt jelentené. Ernest Bell az állatok jogai alatt minden élet tiszteletét értette.

Ernest Bell angol író és kiadó, vegetáriánus volt, és az állatok jogaiért küzdött. Közel 60 évig intelligenciáját, minden energiáját és jelentős gazdagságát az állati jogok érdekében, és az erőszakmentes élet előmozdítására használta fel. Kiadott száz különféle élvonalbeli állatjogi, vegán és vegetáriánus könyvet. A kép 1902 körül készült, ahogy Ernest Bell, ketrecbe kerülő madarakat szabadít ki. Ernest Bell 87 évvel ezelőtt, 1933. szeptember 14-én, 82 évesen távozott.

Amikor az állatvédelem nem kutya törvényre korlátozódik

Azt mondják, abban az időben kevés olyan ember dolgozott ennyire kitartóan, csendes szerény módon az élőlények szenvedésének csökkentse érdekében, mint Bell úr. Az állatok jogai, az állatvédelem szívügye lett. Nemcsak vegetariánus volt, hatáskörében az állatokkal szembeni kegyetlenséget is meg akarta szüntetni.

Sok állatjogi aktivista csupán a házi kedvencek érdekében emeli fel szavát. De a valódi állatvédelem nem ezt jelentené. Ernest Bell az állatok jogai alatt minden élet tiszteletét értette.

Ernest Bell felnőtt életének nagy részét apja kiadó cégnél töltötte. ő volt az angol kiadók közül az első, aki Ralph Waldo Emerson követője lett. 1874-ben abbahagyta a húsfogyasztást. Adományokat gyűjtött a vegetarianizmus terjesztése érdekében, és az állatjólét fontosságának elismertetésére. Bell volt a szerkesztője annak a könyvsorozatnak, mely az állatok életével foglalkozott, és elindította és ő szerkesztette az Állatok barátai c. folyóiratot.

1896-ban a Vegetáriánus Társaság alelnökévé 1914-től elnökévé választották. 1924-ben barátok segítségével alapított egy nemzeti társaságot, a Kegyetlen Sport Ellenes Ligát, mely
a kegyetlen sportok felszámolására volt hivatott. 30 évig az állatokkal szembeni kegyetlenség megelőzésére szolgáló Hampstead Társaság tiszteletbeli titkára is volt.

Kiadott száz különféle élvonalbeli állatjogi, vegán és vegetáriánus, humanitárius, önéletrajzi és sok más könyvet. Vegetáriánus szakácskönyveket. Ilyen gyűjtemények ezreit adományozta az állatjogi csoportoknak, hogy ezek a kiadványok segítsék az adománygyűjtést és az üzenetek terjesztését. Ingyenes kölcsönző könyvtárakat üzemeltetett – még olvasni való könyveket is küldött az embereknek. Folyamatosan írt cikkeket és leveleket.

1920-ban, amikor Bell volt a Vegetáriánus Társaság (Manchester, Egyesült Királyság) elnöke, egy érdekes nyilatkozat jelent meg:

„Ne gondoljuk, hogy a [vegetarianizmus] öncél. Ez csak a cél elérésének eszköze, és nem szabad elégedettnek lennünk azzal, hogy csak vegetáriánusok vagyunk. Elsődleges feladat a minden élőlény iránti testvériség egyetemes érzésének meghonosítása.”

Az állatok jogai

Bár az állatok jogai etikai kérdés is, az állatok jogai nem jelentenek túl sokat a mai társadalomban sem. A jogszabályok szerint az állat „dolog”, tárgy, tulajdon, melynek kezelését rendelkezések szabályozzák. Az általános vélemény egyébként is úgy látja: az emberek közti viszonyok is épp elég zűrösek, először azokat kellene rendbe tenni.

Kevesen tudják, hogy az emberi jogok egy szigorú irányzata szerint az emberi jogrendszer tulajdonképpen rasszizmus, mert faji alapon áll. Az egyes élőlények jogait a faji hovatartozás határozza meg.

Állati jogok egyetemes nyilatkozata

Az Állati jogok egyetemes nyilatkozata 1978. október 15-én, Párizsban került nyilvánosságra. Még 11 évet kellett várni, hogy a Nemzetközi Állatvédő Liga elfogadja. Szinte érthetetlen, hogy a humánus ember mért ilyen későn, csak a XX. század vége felé gondolkodott el ezen a fontos témán.

Állatvédelmi jogok

Az állatvédelmi jogok nehezen alakulhattak ki, miután az újkor Descartes mechanikus világszemléletét tekintette kiindulópontnak. Descartes gépeknek tekintette az állatokat, még szenvedésüket sem tartotta valóságnak, csak annyiban, mint amikor egy gép meghibásodik, és nyikorog, zörög.

A 2000. június 13-án Londonban ülésező Állatvédelmi Világszövetség ülése felelősségteljes álláspontot képviselt. Az Állatjóléti Egyetemes Nyilatkozatban a fentebbi ostoba felfogásnak már nyoma sincs:

„Az állatok érző lények, akik figyelmet és tiszteletet érdemelnek.”

Ez nagy előrelépés lenne, ha ezzel egy időben az állatokkal szembeni haszonelvűség felfogása megszűnne. Mindaddig, amíg nagyüzemi állattartás folyik és vágóhidak üzemelnek, csak papíron léteznek állatvédelmi jogok.

Az állatok alapvető jogai

Az állatok alapvető jogai kapcsán nem csupán a szabad élethez való jog értendő. Már Aquinói Szent Tamás megmondta, hogy az állatokkal való kegyetlenkedés az ember erkölcsi lealacsonyodását vonja maga után.

A bőrárú divatja, a szőrmeviselés, a nagyipari húselőállítás, az állatkísérletek, az állatviadalok, a vadászat mind-mind olyan igényeket szolgálnak ki, melyek egyáltalán nem szükségesek az ember egészséges, boldog életéhez.

Az állatok jogai Magyarországon

Az állatok jogai Magyarországon részben megfogalmazottak. Az állat nem jogalany, ráadásul oltalom alatt álló, és nem álló állatokat is megkülönböztetnek. Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény kimondja, hogy az

„állatok érezni, szenvedni és örülni képes élőlények, tiszteletben tartásuk, jó közérzetük biztosítása minden ember erkölcsi kötelessége”.

A jelenlegi Büntető Törvénykönyv az állatkínzást környezet és természet elleni bűncselekményként kezeli, elkövetőjét akár 3 év szabadságvesztéssel is sújthatja.

Hazánkban az állatok jóléte érdekében működik a Magyar Állat- és Természetbarátok Szövetsége (MÁTSZ) és a Magyar Állatvédők Országos Szervezete. Emellett számos egyesület, alapítvány dolgozik az állatok védelme érdekében. 1927-ben alakult az egyik legrégebbi állatvédelmi rendszer, az Állategészségügyi Világszervezet, melynek Magyarország is a tagja. Ezek csak kezdetek. Senkinek sem tűnt még fel, hogy az iskolai tananyag nem foglalkozik az állatvédelemmel.

Összefoglalás

India alkotmánya már 1950-ben tartalmazta azt az alaptörvényt, mely állatvédelemmel foglalkozott. 1974-ben ez még határozottabbá vált. Indiában jogilag minden polgárnak kötelessége a természetvédelem és a minden élőlény iránti együttérzés.

Az indiai filozófia alapja az ahimsa, az erőszakmentesség. A Védák alaptanítása is a vegetáriánus étkezést javasolja azoknak, akik lelkileg szeretnének fejlődni. Az alapvető probléma az, hogy az ember világszerte nem gondozni, hanem uralni akarja környezetét.